Na kérem. Volt némi pihenő :)

Van fejlemény: vettem cipőt. Túracipőt akartam, végül inkább az olcsóbb megoldásnál maradtam. Sajnos sokadszor is elkövettem azt a hibát. Mindegy, párezer forit volt néhány alkalomra elég.

És voltam túrázni. Másodmagammal. Sajnos az átlagtempó nem lett valami nagy, nem is ez volt a lényeg, de legközelebb inkább a saját tempómban kívánok menni. Jó kis hely ez a Bükk, az útvonalat nem is tudom hogy érdemes-e leírni. Na a lényeg, hogy reggel itt volt az indulás a Majális-park buszvégállomásnál a büfében :) Ez egy jó kiindulási pont sokaknak, majd szépen innen séta fel egészen Szentlélek, majd Ómassán volt a kilépő. 19 kilométer majdnem. Erre kíváncsi voltam, telepítettem jó kis alkalmazást. Nem tévedtünk el, ellenben elfáradtunk. Nem vagyok formában, meg aztán egy ilyen kezdő szintű felszerelésem van, ami az én olvasatomban annyit tesz, hogy a játszós ruháimban mentem. Erre a kis távra ennyi is elég. Majd még lesz folytatás.

Cím az továbbra sincs, lehetne mondjuk sztk, akkumulátor miegymás.

Próbáltam ma némileg belemerülni a fogyasztói társadalomba. Na van egy kis probléma. Ugyebár vannak ezek a DECT telefonok. Nagyon praktikus, nem kell bajlódni semmilyen lógó kábellel, zsinórral. Cserébe ugyebár ezek hálózati áramellátást igényelnek, semmi baj. Na a beszélő egységben helyet kap általában 2db NiMH akkumulátor. Itt is ez a helyzet, jelenleg a gyári dolgok vannak benne, egyenként 550 mAh kapacitású. Ez így elég kevéske, ráadásul az élettartamuk nem valami sok. Mondjuk nagyjából 8-9 éves lehet a telefon, ennyi idő után az aksik finoman szólva nem kielégítő módon üzemelnek. Kikapcsol gyakran a telefon, elég sokat villog a töltés jelző, nem bírják. Kevés áramot adnak ezek már le. Na mondom ez így nem jó, szétnéztem az interneten, találtam egész jó kapacitással bíró akkukat, 1500 illetve 1800 forintos áron beszerezhetőek. Plusz szállítás. Macera. Akkor adjunk hozzá még egy ezrest, vagy pedig menjünk le valamelyik műszaki boltba? Na jó akkor legyen a kettes verzió. Voltam a (szerintem) két legnagyobb műszaki áruházláncban. Szomorúan konstatáltam, hogy a kellékosztály még mindig egy műszaki bolt mostohagyereke. Igen, az egyikben találtam töltővel együtt 4 darabosat. Hát töltő nem kell, 4 darabra sincs szükségem, menjünk arrébb. Volt 10 darabos. Ennyi megint csak minek. A 2 darabos részleg pedig teljesen üres. Ja meg alkáli elemek aranyáron. A másikban a pénztárnál egy kis pakkban kapott helyet az elem-akkumulátor részleg. Itt találtam. Egy egész jó minőségű, viszonylag nagy kapacitású ebben a kategóriában, 2499 forint. Hezitáltam kicsit, aztán inkább nem vettem meg. Majd legközelebb. Ennyi lenne szállítással az internetes dolog, azért a boltot még mindig jobban szeretem, de inkább körülnézek. Valamelyik nagyáruházban talán van elfekvőben, vagy amitől meg akarnak szabadulni mert a kutyának nem kell és odaadják féláron. Szét kell nézni. Igaz, láttam jó minőségű hasonló elemet: annak a márkának az AA változatával működik a fényképezőgépem, 4 darab volt talán 3990 és ez jó. Erre made in japan van írva, 5 éve hibátlanul működik, keveset kell tölteni az 1900 mAh-t tisztességesen leadja. Na majd ha gazdag leszek. Addig nézelődök egy kicsit.

Más megint. Kicsit őrület. Nekem nem tetszik ez az este fél7 körüli össznépi dühöngés. Ugyebár mindenki megy valahova, a helyi vagányok már az esti bulira hangolódva megkezdik a tankolást, bevásárlás, tolakodnak, hajléktalanok, mindenféle moziból maradék popcorn és kóla lötyögtetés, gyorsétterem ezerrel. Örület!!! Aztán lehet csak én vagyok antiszociális, de ez az én bajom. Hívtak sportrendezvényre, jelenleg nem vagyok még teljesen 100% egészségileg, nézem itthon :) Na meg az utóbbi két napban tényleg olyan sokminden történt, azt leírni kicsit hosszadalmas, de leginkább fárasztó lenne. Sokmindenkivel találkoztam, leginkább olyan helyeken voltam, ahova muszájból jár az ember. Az érem másik oldala, holnapra vannak nagyszerű terveim, a többit meglátjuk.

Na majd...

Írok ismét.

Azt még nem mondtam hogy szeretek hajnalban kelni. Vagyis inkább későn nem. Reggelente van némi rituálém, kávé főzés, zene hallgatás. Az évek folyamán annyira belém rögzült ez a korán kelés, nehezen viselem, ha a napi rutinból valami kizökkent. Állítólag nem túl egészséges, na majd remélem erre még ráérünk gondolni. Most mondjuk volt némi dolgom reggel, erről itt nem akarok írni. Ilyen is van. Meg különben is: ha később kelek, már nem úgy jön össze az egész napom ahogy terveztem. Mindig van egy titkos tervem, mi lenne jó, mit kellene csinálni, elintézni hogy aztán este elégedettem és kellőképpen fáradtan térjek nyugovóra, nyugtázva hogy ez egy jó nap volt. Na és ez általában nem sikerül, még abban az esetben sem ha tartom magama a szokáshoz és hajnalban, 3, fél4kor kelek. Vagy egy kicsit később. Na de hagyjuk is.
Amit az utóbb írtam néhány projekt amit jó lenne megvalósítani, tettem lépéseket ez ügyben. Nem sok, de most már valamennyire tájékozott vagyok mit merre és hogyan. Ez is valami. Információszerzés.

Na némi dühöngő: unalmas egyébként az az időszak, amikor nem vagyok tevékeny. Sajnos jellemző a fáradtság mint olyan, ráadásul nem csak az esti órákban. Ez mondjuk tudható a korai kelésnek megint csak. Így tényleg lehetséges, hogy sokszor nincs meg a motiváció a kezdő lépésekhez, bár az információszerzés is vehető annak. Megint más tészta, hogy haverok sincsenek. Vagyis elég kevés. Megnősültek, a maradék a kocsmában ragadt, lassacskán mindenkinek megvan a maga élete, gondjai, megint másokkal (ez az utóbbi csoport) meg talán szándékosan nem keressük egymást. Van két út akkor: egy járható, de nagyon sok lemondással jár, meg egy kevésbé járható, ami ugyan pillanatnyilag jónak tűnik, de leginkább nem vezet sehová. Valami jó kis időigényes elfoglaltságot kell találni, ha sikerült, indulhat a kivitelezés. Na pl. ilyen ez a túrázás.

Mert ugyebár az esti tévézgetés elég pocsék időtöltés. Olvasás, számítógép továbbra is van.

Na majd írok...

Hol is hagytam abba legutóbb...

Na azóta semmi nem változott. Valami fene nátha elkapott jelentem. Úgyhogy az első éjszakás műszak után rongyoltam a gyógyszertárba valami tablettáért. Pedig ezt nem szeretem, jobb munka után hazamenni aztán minél előbb bezárni az ajtót magam után, pihenés, elmélkedés, stb. Így gondolom helyesnek.
Ja igen, gyógyszer. Ez a 12 darab tabletta 1075 forintba került. Nem is itt a lényeg. Régebben is, de az utóbbi időben inkább jellemző, hogy elolvasom a betegtájékoztatót. Nem kellene. Írnak itt olyanokat, ránéz az ember, aztán vagy egyből rosszabbul lesz, vagy be sem veszi. Mellékhatás. Mindegy, jó erős volt, elropogtattam kemény 3 szemet, most jobban vagyok. Ha nem így lenne sem vennék be többet, a cél a műszakok közötti túlélés, most pihenőnapok jönnek, itthon kibírható ez a periódus. Nem kell tömni magamat mindenféle vacakkal.

Megint csak jönnek a tervek, a következő napokat mivel fogom eltölteni hasznosan. A mai estét a könyv, tv, számítógép hármas fogja alkotni, annak függvényében kívánom felosztani az arányokat, amennyire kijön rajtam az álmosság. Majd sorbaveszem melyik a jobb időtöltés, a könyv vezet, bár ehhez valamennyire rá kell vennem magamat, a másik kettő meg olyan ha a tévében nincs jó műsor, akkor hülyeség, a számítógépezés megintcsak. Holnap reggelre kreáltam emlékeztetőt a telefonban, be kell menni felvenni a bérletet. Ja! Nem mondtam? Ez a cég fizeti nekem a helyi bérletet. Azt a kis időt kibírom ameddig be kell menni, cserébe jó pár ezressel gazdagabb a költségvetésem. Meg a busz is valami. :) Mobilitás kétezer.

Na a múltkori dologra még egy kicsit visszatérve. Bár ennyire nem szeretek belemerülni a tervekben, jobb szeretem ha van egy alap ötletem, az első lépések és valamelyest hagyom alakulni a dolgokat a maguk módján. Szóval. Igen jó lenne menni túrázni. Valami túracipőt kell nekem nézni, különösebben más gátló tényező nincs abban, hogy kimozduljak a hegyekbe, egy ilyen régi-új hobbi gyanánt, de cipő az mindenféleképpen. Tavaly voltam egy sportcipőben, háát... ilyenkor az már nem alkalmas. Elég könnyen el lehet csúszni, balesetveszélyes, nem is igazán kényelmes hosszútávon, rövidebb sétákra talán, de az utóübbi napokban is láthattuk hogy mennyire csapadékos volt az időjárás. És mint tudjuk, ami itt a városban nem látszik, odafent jelen van sár, falevelek, egyéb csodák formájában. Tehát. Túracipő kell. Szétnézek, láttam valahol egy tízesért. Még az is sok mondjuk.

Talán már leírtam, majd visszaolvasok, van más dolog is tervben, de egyelőre maradok a rövidtávúnál. Igazából erről sem érdemes túl sok szót említeni, majd ha a kivitelezés olyan szinten van, hogy van látszata is. Így megy ez...

Néha-néha visszatérek és nagy elánnal elkezdek pötyögni mindenféle érdekes vagy éppen kevésbé érdekes gondolatot. Ilyenkor mindig megfogadom, hogy jó lenne ha ezentúl rendszeresebben, naponta, hetente többször tennék bejegyzést ide a blogomba. Ígérgetés dömping, hogy majd minden nagyon jól fog működni blog írás terén, időm is, kedvem is lesz, néhányszáz karaktert csak úgy legépelni. Hát ez utóbbi leginkább az a tényező, ami végett elég kevés bejegyzés szerepel. Ahhoz képest, hogy nyolcadik éve vezetek különböző internetes platformokon naplót, ez elég gyenge teljesítmény, valljuk be. Aztán ha már blog, valami tematikát is kellene-illene neki adni. Lehetne ez sport, fotóblog, valami hobbival kapcsolatos, neadjisten az aktuális közéleti vagy egyéb eseményekről szóló rövidke véleményem. Majd meglátjuk, mindent idejében. Ami igazából most némi előrelépés, ugyebár a pc megadta magát, majd meglátjuk mi lesz vele, van most a laptop amit használok, ez azon felül hogy nagyon dizájnos klaviatúrával rendelkezik, a hosszútávú írkálásra kevéssé alkalmas. Most vettem elosztót, billentyűzetet, úgyhogy némi akadály elhárult ebből a szempontból...ha hosszú percekig gépelek folyamatosan, akkor sem történik semmi, pihenőt nem tartok.

Ami az örök téma, mondjuk a munkahely. 26-án leszek 5 éve, hogy a jelenlegi helyemen dolgozom. Nem panaszkodhatom, mégis jó lenne valami váltás. Ez a gyári munka, sok műszakkal rengeteg mindenféle emberek között gondolom sokaknak nem vonzó légkör, hát bevallom nekem sem az igazi. Ami mégis itt tart, az hogy itt egész jó lehetőségeim vannak, a fizetés igazából jó...nagyjából ennyi. Jövőre mindenféleképpen kellene váltani, vannak komoly terveim, addig itt tervezek maradni, egy-két dolgot még itthon kell megvalósítani. Ehhez ez egész jó alap. Van némi hiba is bennem, kevésbé kellene "rágörcsölni" a mindennapi stresszre, mert az itt van gazdagon. Ugyebár a profit miatt van itt a multicég, ez ilyen enyhe-közepes fokú idegbaj formájában képes tükröződni bizonyos embereken. Nem, nagyon rossz tulajdonság. El kell engedni. Akkor épp, amikor gondok vannak bent, nehezen megy, majd jobban törekszem, habár hozzáteszem némiképp sikerül. Úgyhogy nagy gondok nincsenek. Mondhatni. Ma is megyek éjszakára, majd meglátjuk, bizakodó vagyok.

Hétvégére meg aztán vannak csudajó tervek. Ideje lenne a régebben kedevelt dolgaimat elővenni. Múltkor egy egész kreatív délutánt sikerült eltölteni olvasás szempontjából, megint máskor volt némi séta, lényeg hogy minél messzebb a belvárostól, itt van zaj és szmog ami megint nem hiányzik. Ezzel kapcsolatban megint csak jó ötlet lenne gyakrabban blogolni, így le is tudom írni épp merre kirándultam, mit olvastam, milyen irányba tartok...stb. stb. Majd utólag visszaolvasom.

 

Sikerült nem írni megint.

Konkrétan semmi nem történik. Ja,de...felhagytam úgy néz ki a hétvégi bulizgatásokkal, ide-oda mászkálásokkal. Inkább séta, kirándulok ilyesmi vagy a legérdekesebb, mikor itt ülök pihenőnapjaimon naphosszat, vagy legalábbis időm jelentős részét. Vagy bekapcsolom a tévét, aztán nem nézem, inkább valamelyik video megosztón mulatom az időt. Ja, hát a társaság miatt részben, de alapjából kijövök mindenkivel úgyhogy ez egy egyéni döntés volt ez a pihenő. Kemény 2 fő már keresett is. Azért tartom a kapcsolatot, vannak persze személyes találkozók is, de közelsem nevezhető bulizásnak. Talán abban a korban vagyok, ahol ez már annyira nem hiányzik....talán. (menni kéne néha pedig :))
Voltam azért múltkor is kirándulni, egész jó volt. Meg a nyár hátralevő részében leginkább a lakást kellene rendbe rakni, hogy jövőre megint újrakezdés, illetve javítás címszó alatt tevékenykedjem. Majd lesz ez valahogy, holnap is egy ilyen nap lesz pl.

A dilemmázgatások meg az agyalgatások azért megvannak :)

A munkahelyen semmi nem változik. Ez lényegében jó hír, azt hiszem olyan ember vagyok, aki nem nagyon rajong a változásokért, jó néhány biztos pont az életben.

...maradék gondolataimat leírom legközelebb...

Egész érdekes napokat zárunk, jelentem. Tegnap reggel végeztem, fárasztó egy éjszakás műszak után még volt energiám ünnepségre menni, bár nem így terveztem, de csak sikerült. Döbbenet! Olyan kevesen voltak, hogy felháborító, leginkább iskolások kötelező jelleggel. Aztán valamelyik ünneplő még a kokárdáját is otthon felejtette, kapott kölcsön. Elvégre a tévés szereplés….
Némi elemózsia, alvás, aztán baráti társasággal sikerült tölteni a nap hátralevő részét, zenehallgatás, beszélgetés.
Mostanában filmet nézek. Vagyis próbálok az érdeklődésemnek megfelelő filmet találni a neten, kevés sikerrel. Leginkább egy kezemen meg tudom számolni, mennyit láttam tavaly, múltkor megnéztem egyet. Állítólag hatalmas nagy siker, könyv is készült belőle. Szerintem pocsék. Vontatott, unalmas, mint a többi. Lehet hogy a könyv jobban sikerült, bár elég bugyuta valami gyilkossági történet. Ez egyébként tavaly télen kezdődött, valahogy akkortájt, mikor úgy döntöttem a karácsonyt az ősöknél töltöm. Ott ugyebár nincs net, korán fekszik mindenki, gondoltam jó lesz ha átviszem a laptopot, rajta egynéhány filmmel, meg egy-két értelmesebb játékkal, esetleg ha nem tudok aludni. Na mindegy… Filmet nem nagyon továbbra sem, moziban meg talán 16 éve nem is voltam…majd bepótoljuk.

Valami elemózsia után kell nézni, van itt egy közért, majd a délelőtt egy részét erre szánom. Több gondolat nincs…

.

Hej, de jó :-) Gondoltam írok új bejegyzést erre előjön a régi. Gyorsan be zárójelbe, maradhat. Tényleg vettem még novemberben valahogy. És még működik. Szuper. Ja hogy azóta mi történt...

Kérem szépen rohannak a napok, hónapot, immáron márciust írunk, annak is a közepe táján. Túléltük a telet. Huhh....őrület....hideg volt. :-) Nem baj, így tetszett. Ha tél, akkor legyen hideg. Habár kissé sokat indultam hajnalban a mínusz tizenegynéhány fokban dolgozni, de utólag bőven ki lehetett bírni.

Szóval. A munkahely a régi, a munkatársak állandóan cserélődnek, a munka az ami volt. Bent sokminden nem változik. Olcsó pénzből kreál a mi kis vállalatunk elmebajt :-) Azért nem panaszkodhatunk...de megtesszük. Annyi különbség van jelenleg a négy évvel ezelőttihez képest, hogy annyi lusta kering napról napra a gyáregységben hogy az felháborító. Bár mondták, hogy szépen kell beszélni mindenkivel, nehogy leszámoljanak. Ezt az agybajt! Na mindegy, hallottam ilyet is. A probléma, hogy ilyen munkamorállal kis idővel ezelőtt könnyen a kapun kívül találta magát a delikvens, most meg kreálnak mindenkiből kiskirályt. Na hagyjuk inkább a síránkozást. Jelentem, elvagyok.
Más....ez egy rohadt nagy fekete pont. Több mint egy éve, hogy nem mozdultam ki a városból. Ajjaj...mondjuk ez nem igaz teljesen, tavaly voltam bicajozni, de az is csak a környékbeli falvakba történő eljutást, erre arra, pusztán a bicajozás kedvéért. Na meg voltam a város másik végén, 23 kilométer körül. Épp hegyvidéki részen van, de mégsem az igazi. Na ezen tervezek változtatni, valami ami olcsó. Majd jön a tavasz, vannak nagyon jó kis tervek, olcsó és jó.

Na meg még visszatérve a blogra. A dokumentum könyvtárban vannak itt a blogok wörd fájlban. Ezeket olvasgatom vissza. Talán más webes felületen tettem közzé, néhány már nem is működik. Így aztán gondoltam ismét kedvet kapok az írogatáshoz, hátha visszatekintve találok néhány értelmes gondolatot...a legjobb saját magunktól tanulni ugyebár. :-)

Aztán ha már blog, lehet gondolkodni milyen is legyen. Ilyen naplószerű baromság-féle, vagy munkahelyi dühöngő rovatokkal lehet megspékelve esetleg, megint más ilyen bicajosnapló, amit eléggé kevés sikerrel nyitottam és zártam tavaly, megint más esetekben fotónapló….sok alternatíva van, rengeteg. Igazából mindegyikre megvan a maga platformja a weben, legújabb őrületként van videónapló. Na azt nem. Talán a legjobb ha nem kategórizálok. Magam személyes véleménye magamnak , bár kissé idejétmúltnak tűnik nekem legalábbis az irományszerű bejegyzések tömkelege, de nekem tetszik még mindig. Más kérdés hogy keveset olvasok ilyen jellegű oldalakat, nem köt le annyira mások napi rutinja, vagy talán nem is tudom…

Na mindegy annyi hogy tervek vannak.

… kész az új bejegyzés.

 

(Vettem már új telefont. Továbbra is keveset blogolok. Munka van. Hideg van.

Szóval kemény fél évet bírt az előző. Az akkumulátor mondta fel a szolgálatot. Mint általában. Most vettem egy másikat, ez jobb kissé. Egyszerűbb, jobb. Ugyanolyan a márkája, mint a laptopnak. Merthogy azt is vettem. Így...

A munka egész sok. A munkatársakat nehézkes kibírni, de ez már csak így működik)

bicaj #1

Nagy nehezen, de összejött. Július, első túra. Ajjaj. 68 km gps szerint, egyébként 73. Jól éreztem magam.

Van némi előrelépés a munkahelyen. Ez meglepő! Fenntartásokkal kezelem mondjuk a dolgokat, majd meglátjuk mi lesz belőle. Elég sokat agyaltam, jelentkezzem-e ismét a vasúthoz. Jó is lenne, meg nem is. Sajnos az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy eléggé életunt, nehéz esetek dolgoznak annál a cégnél. Állítólag létszámhiány van, ezt sokan megerősítették. Hát nem tudom…
Egyébként most van a nyári szabadságolás. Komoly. Valami átépítés bent, van még belőle két egész napom. Természetesen nem sikerült értelmesen eltölteni ezt sem, valami motiváció hiányzik, na meg ha reggel 9-kor kelek fel, akkor azt úgy nem szeretem. Volt szó kerékpározásról, ez kivitelezhető, feltéve ha jobb idő lesz.
Egészségileg köszönöm megvagyok, dokihoz már nem kell járni. Legalábbis azt mondta. Az hogy máshogy gondolom, az meg az én bajom, orvosilag rendben vagyok, vagy csupán ennyit voltak képesek megtenni a cél érdekében.
A születésnapomat meg nem tervezem megünnepelni, mert minek.